Szondi György két apródja

Ali budai basa Krusit János zsitvai és bakabányai királyi kapitány számára írott levele.A levél szövegét Dr.Borovszky Samu közölte a “Fővárosi Lapok”-ban,1891-ben.

“ Nos Aly passa potentissimi imperatoris Turcanum locumtenens et beglerbegus Budensis. Egregie domine et vicine honorande, salutem et commendationem.

Megértettem az kegyelmed levelit, az mely levelet kegyelmed az Szuleyman bég szolgája felől, Kuzon felől írt kegyelmed. És arra ez válaszot írom kegyelmednek, hogyha kegyelmednek akaratja vagyon kiadni Istenhez gondolván, hát én az istnért kiváltom : vagy pínzt kinál kegyelmed vagy penig foglyot,írja meg kegyelmed és megadom érette; ha pedig kegyelmednek akaratja nincsen, szabad kegyelmed vele, valahova teszi; de ha száz esztendőig ott tartja is kegyelmed, azt senki ki nem szabadítja, de ha oly módon az én szómra kiadja kegyelmed, én az istenért kiváltom. A hol penig kegyelmed gyerek felől ír, az én nekem híremmel nincsen és nem tudom micsoda gyermek; de kegyelmed írja meg, micsoda gyermek és ki neve és kinél vagyon és ha régen fogták, én arról is az kegyelmed barátságáért gondot viselek. Itt én nálam két gyerek vagyon, deák, akiket Zondi Györgytől vettem el, egyiknek neve Libárdy és az másiknak Sebestyén, nem tudom, ha azok-é. Továbbá az oroszfalvi bírák az Szuleyman bég felől panaszoltanak vala, azt az béget kivettem onnat. Ezekre választ várok kegyelmedtűl. Isten tartsa meg kegyelmedet. Datum ex Buda 30 Decembris anno 1556.

Egregio viro Johanni Krwsyt regio capitaneo Sytua et Bakabana locumtenenti, amico et vicino homorando”

Válasz

A fejedelem még ugyanabban az évben Érsekújvárról küldött Csebercsíkra papot, Páter Lippai Istvánt. Feltételezhetjük, hogy Rákóczi többször kért jelentést a bucsági magyarokról, mert a páter kétszer is megjelent a fejedelem előtt. Körössy Györgynek a feljegyzéséből tudjuk, Lippai 1707 júliusában indult vissza Tatárországba, majd 1709 decemberében ismét a fejedelem udvarában tartózkodik.

Körössy Györgyöt Zrínyi Ilona rendelte a gyermek Rákóczi mellé kamarásnak. Thököly táborában mindig ő főzött rá, mérgezéstől tartva. Rákóczi főkamarása és családi kincstatója lesz. “Durus magyar ember” mondja róla a fejedelem. 1707 és 1709 első feléből fennmaradt számadási feljegyzéseiből kitűnik, hogy másfél év alatt több mint 10.000 arany ment át a kezén.

“ 1707. Erogatio Aureorum
(…)
Die 19.July. Tatárországba ment Páter Lippai István uramnak………….43
(…).”

Ráday Pálnál is találjuk erre utalást és némi kiegészítést Csebercsík multjáról.

“ Die 6. decembris Anno 1709
Jött hozzám azon pap-ember, a kit ennekelötte négy esztedővel a Felséges Fejedelem Tatárországba küldött, ott egy Csoborcsa nevű faluban lakos magyarok kívánságára, beszélvén sok kérdezkedések között, eredetit azon magyarok ottlétinek; hogy t.i. minekutána László király Várnánál megverettetett a törökök által, és azután csakhamar Magyar-Nyeszter-Fejérvár is (kit törökül Akkermannak is hívnak, és a Nyeszter partján, a tenger mellett van építve) részekre esett: akkor maradtak el az ottvaló lakosokból, most jobbágysága alatt lévén a tatár chánnak, aki őket aga által, több Bucsákban levő jószágával együtt kormányoztatja”

A bucsáki magyarokról senki sem tud már, csupán a környező helynevek emlékeznek még rájuk (Ciuburciu, Unguri, Unguri-Holoşniţa).

Csebercsík ma

csebercsik.jpeg

Válasz

Kevéssel a zsibói harc után, 1705 november 23-án indult el Bay Mihály és Pápay Gáspár tatárországi útjukra. Kővárvidékéről, a Kovásinál felállított táborból a Prut, a Dnyeszter és a Duna-torkolat Kilia ága közti területen át vezetett II. Rákóczi Ferenc két küldött követének útja a Krímbe, a tatár kánhoz.

1706 március 20- án egy Dnyeszter melléki faluban megháltak.

“ Die 20. Martij, szombaton, indulván Janok-Palánkáról, háltunk az Neszter-parton, Csebercsík nevű magyar faluban. Ezen Csebercsík nevű falut, többekkel együtt László király telepítette volt meg, több falukkal együtt, Akkerman avagy Nyeszter-Fejérvár körül, Bessarábiában sive Bucsákban; már az több faluk mind elpusztultanak, ez az egy maradott meg, ennek is hasonfele már oláh falu.

Ezek még ez mai napig magyar nyelven beszélnek; az tatár chán jobbágy-faluja, chán kislájához (uradalmához) tartozó. Ezek még vadnak gazdaemberek harmincan; gyermeki, cselédi sokan vadnak, jó magabíró emberek; panaszolkodák, hogy már egynehány esztendőtől fogva páterek nincsen, katolikusok lévén másként. Házasodnak, szaporodnak, multiplicalódnak magok között pap nélkül, sőt négy-öt esztendős gyermekek vagyon az oly pap nélkül házasult és férjhezmenteknek kereszteletlen, sokan penig gyermekeik közül kereszteletlen meg is holtanak. Mindenük nagy lelkük fájdalmával panaszkodnak papjuk iránt való fogyatkozásukról; bárcsak- úgymond- három négy esztendőben jőne egy pap közikbe, aki gyermekeiket megkeresztelné – esketné, gyónhatnának nekie. Oly durusok (kemények) penig az maguk vallásában, hogy noha oláh pap lakik falujokban: mégis készebbek kereszteletlen gyermekeket eltemetni, mintsem az oláh papal megkereszteltetni. Minekünk lelkünkre kötötték, hogy Kegyemes Urunk ő Nagyságának jelentsük meg,, s kérjük ő Nagyságát, hogy küldjön nekiek egy pátert, készek ők magok tehetségek szerint fizetni és a pátert eltartani, de oly páter kellene, a ki magyarul tudna mert ők magyar és oláh nyelven kúvül mást nem tudnak.

Annuatim penig ad egy-egy gazdaember egy-egy tallért, egy-egy véka lisztet, egy-egy véka kölest, egy-egy szekér fát, egy-egy tyúkot, azonkívül esketés, halottemetés és kereszteléstől külön fizetést.”

Válasz

Az Arad-belvárosi Purgly-ház akkor és ma, no meg a Központi Szálloda.

ar101.JPG

arad108.JPG

arad606.JPG

Válasz

A régi Arad mondén eseményei közül kiemelkedik Horthy Miklós házassága 1901. júliusában az aaradi református templomban. Az I. osztályú sorhajóhadnagyi rangban lévő 31 éves Horthy Miklós Purgly János sofronyai földbirtokos leányát, a 20 éves Purgly Magdolnát vette feleségül. A polgári esketés alkalmával Szondy Béla anyakönyvezető adta össze a párt. Az esketési szertartást Csécsi Imre lelkész végezte. A házasságkötés tanúi Urbán Iván főispán és dévaványi Halasy Pál cs. és kir. kamarás vezérőrnagy volt A nászlakomát két helyen rendezték meg: a Purgly-házban, illetve a Központi Szállodában..

Aradref.JPG

Válasz